Az ügyvezetőknek az adós fizetésképtelensége esetén fennálló felelőssége időről-időre ismételten felmerülő téma. A Kúria azon határozatát vesszük górcső alá, melyben azt vizsgálja, hogy a tagi kölcsön visszafizetése megalapozza-e az adós társaság ügyvezetőjének kártérítési felelősségét?
Fontos szabály ugyanis, hogy az ügyvezető fizetésképtelenségi helyzetben a hitelezői érdekek figyelembevételével köteles eljárni.
Egy konkrét jogesetben akként merült fel a kérdés, hogy vajon vagyoncsökkenést eredményez-e a felszámolás alá került társaságnál a tagi kölcsön visszafizetése?
Az ügyben a hitelező kiemelte, hogy az adós társaságnak nyújtott kölcsön az adós vagyonának részévé vált, és a tagnak történő visszafizetések időpontjaiban az adós adófolyószámlája tartozást mutatott, így a tagi kölcsön visszafizetésével nem maradt a külső hitelezők követeléseinek kielégítésére felhasználható társasági vagyon.
Az ilyen esetekben alkalmazandó Csődtörvény 33/A. § (1) bekezdésében szabályozott felelősségi tényállás két fő különböző esetkört szabályoz.
Az első a hitelezői követelések fedezetét jelentő aktív adósi vagyon védelmét kívánja biztosítani, illetőleg az e vagyon csökkenését eredményező, a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó vezetői magatartást kívánja szankcionálni.
A jogszabályhely második fordulata alapján a vezető felelőssége akkor állapítható meg, ha a magatartása a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet alatti aktív adósi vagyon csökkenésén kívüli más okból hiúsíthatja meg a hitelezői igények teljes mértékben történő kielégítését. Ilyen más ok lehet például az adóst terhelő kötelezettségek, biztosítékok vállalása, adósságok felhalmozása, de idetartozik a környezetkárosodás megelőzésére, a környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítésének az elmulasztása is. Fontos megemlíteni, hogy az ítélkezési gyakorlat alapján a vagyoncsökkenés fogalmát kiterjesztően kell értelmezni, így a hitelezői követelések teljes kielégítésének meghiúsítását is a vagyoncsökkenés egyik esetének kell tekinteni.
A Kúria ebben a jogesetben is megerősítette, hogy az ügyvezető az adós gazdálkodó szervezet fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetében tett azon intézkedése, amellyel az adós részére korábban nyújtott tagi hitel visszafizetéséről rendelkezett, az adós pénzeszközeit, vagyis forgóeszköz-állományát csökkentette, tehát az adós aktív vagyonának csökkenését eredményezte, így a felelőssége a vagyoncsökkenésért megállapítható volt.