Egy friss jogeset ismét rámutatott, hogy a hitelező egyik legfontosabb jogosultsága a felszámolásban az, hogy kifogásolhatja a saját és akár a másik hitelező követelésének besorolását, ami akár a vitatott hitelezői igény nyilvántartásból történő törléséhez is vezethet.

A Hitelező a felszámolásában ugyanis nem csak a saját követelésének besorolását vagy a felszámoló jogszabálysértő intézkedését kifogásolhatja, hanem joga van arra is, hogy egy másik hitelező igényének besorolását vitassa, vagy akár kérje a követelés nyilvántartásból való törlését.

A hitelező kifogásolhatja továbbá a felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben, vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat is. Erre a felszámolási zárómérleg, zárójelentés és a vagyonfelosztási javaslatot bíróság általi megküldésétől számított 30 napon belül van lehetősége.

A felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben, vagy a vagyonfelosztási javaslatban foglaltak vitatása a Csődtv. 51. § (1) bekezdésében írt, a felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül előterjesztendő jogorvoslati lehetőséghez képest azonban korlátozott tartalmú. Ezen kifogás csak akkor vezethet eredményre, ha az 51. § (1) bekezdés alapján előterjesztett kifogás, mint előkérdés megalapozott.

Ebből az is következik, ha a hitelező a zárómérlegből, zárójelentésből szerez tudomást egy másik hitelező besorolásáról, annak összegéről, akkor annak kézbesítésétől számított 15 napon belül még van lehetősége ezen besorolást is vitatni.

Ha pedig ezen kifogása helytálló, akkor második lépésben a felszámoló, a felszámolási zárómérleg kijavítására, módosítására, adott esetben a vitatott hitelezői igény nyilvántartásból való törlésére is kötelezhető.

A konkrét jogesetben a hitelezői követelés azért került a nyilvántartásból való törlésre, mert a hitelező egyetlen értékelhető bizonyítékot sem csatolt annak alátámasztására, hogy ő jogosult az adóssal szembeni hitelezői igény érvényesítésére. A hitelezői igénybejelentéshez tehát kötelező csatolni a követelés alátámasztásául szolgáló okiratokat, ezek hiánya a követelés törlésére vezethet. Az engedményezést is érintő jogesetben eljáró bíróság fontos megállapítása volt továbbá, hogy akövetelés a Ptk. 6:194. § (1) bekezdés szerint csak akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor már igazoltan létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.