Európai fizetési meghagyás lefolytatása Magyarországon a fizetési meghagyáshoz hasonlóan a közjegyző hatáskörébe tartozik. Gyakran felmerül azonban a kérdés, hogy mi a különbség a fizetési meghagyás és az európai fizetési meghagyás között, mikor, melyik eljárást kell kezdeményezni vagy, hogy milyen esetekben indítható?
1896/2006/EK rendelet (a továbbiakban: rendelet) tartalmazza, amely Magyaroszágon is közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi norma. A rendelet 2. cikke értelmében hatálya a határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekre terjed ki.
Mit jelent az, hogy határon átnyúló ügy?
A rendelet 3. cikk (1) bekezdése értelmében a rendelet alkalmazásában határon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, amelyet az európai fizetési meghagyás iránti kérelem benyújtásának időpontjában kell vizsgálni.
A fentiekre tekintettel pl. csak európai fizetési meghagyással érvényesíthető egy magyarországi székhellyel rendelkező jogosult ausztriai kötelezettel szemben polgári jogviszonyból fakadó lejárt pénzkövetelése. Ugyanakkor nem indítható egyik tagállamban sem európai fizetési meghagyás olyan esetben, ha mind a jogosult, mind a kötelezett ugyanabban a tagállamban rendelkezik székellyel vagy lakóhellyel.
Mi történik, ha a kötelezett ellentmond és perré alakul az eljárás?
Ha a kötelezett határidőben ellentmondást nyújt be a fizetési meghagyás ellen és így perré alakul az eljárás, akkor az alperes – azaz a kötelezett – lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal. A fenti példát továbbfűzve, ezesetben a magyar vállalkozás Ausztriában kénytelen pereskedni, hogy követelését peres úton tudja érvényesíteni.
Létezik azonban számos ún. „vagylagos” joghatósági szabály, azaz bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé válik, hogy a magyar jogosult mégis Magyarországon perelhesse pl. ausztriai székhelyű, neki tartozó üzlettársát. Ilyen eset az, ha a teljesítés Magyarországon történt, mert ebben az esetben bizonyos kivételektől eltekintve, de Magyarországon lesz perelhető az osztrák üzleti partner.
Mivel az esetek minősítése a jogszabályok alapos ismeretét feltételezi, így külföldi partnerrel szemben fennálló követelések, illetve vitatott tartozások esetén érdemes a témában jártas jogi tanácsadó segítségét kérni.
Mikor nincs lehetőség európai fizetési meghagyás kezdeményezésére?
A rendelet értelmében a házassági vagyonjogon, végrendeleten és öröklésen alapuló jogok, vagy bizonyos kivételek mellett a szerződésen kívüli kötelmekből eredő követelések esetében nincs lehetőség európai fizetési meghagyásos eljárás lefolytatására.
Melyek a különbségek a magyar fizetési meghagyási eljáráshoz képest?
Fontos megjegyezni, hogy a magyar fizetési meghagyásos eljárástól eltérően, a rendelet hatálya alá tartozó követelések értékhatárra való tekintet nélkül érvényesíthetők, míg fizetési meghagyás iránti kérelem csak a 30 millió forint alatti követelések vonatkozásában nyújtható be.