Az Európai Unió két, közvetlenül alkalmazandó rendeletében szigorú korlátozásokat lépetetett életbe, melyek egyfelől a kettős felhasználású termékek kereskedelmére, másfelől a szolgáltatások nyújtására vonatkoznak. Ezen jogszabályokon túl Magyarország 2011 óta kormányrendeletben is szabályozza a kettős felhasználású termékek külkereskedelmét.
Azok a termékek kettős felhasználásúak, amelyek – beleértve a szoftvert és a technológiát is – polgári és katonai célokra egyaránt alkalmazhatóak, és amelyek körébe beletartoznak azok a termékek, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi, biológiai fegyverek vagy hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására.
Az engedélyköteles, kettős felhasználású termékek listáját a 2021/821/EU rendelet I. melléklete tartalmazza, ezen kívül a 833/2014/EU Rendelet VII. számú melléklete is irányadó („Rendeletek”). A nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékek kivitelére, amennyiben egy exportőr, egy címzett és egy végfelhasználó érintett az ügyletben, egyedi exportengedély adható. Az egyedi exportengedély egy évig hatályos és a lejárta előtt legalább harminc nappal benyújtott hosszabbítás iránti kérelemmel egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. Fontos kiemelni, hogy a nemzetközi szankciókban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékekhez kapcsolódó finanszírozást, pénzügyi támogatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája engedélyezi.
Önmagában a vámtarifaszámok (továbbiakban: VT szám) alapján nem biztos, hogy meg lehet mondani, az adott termék kivitele a Rendeletek hatálya alá tartozik-e. Éppen ezért minden egyes vámtarifaszám (termék) esetében egyenként szükséges megvizsgálni, hogy az a Rendeletek melléklete szerinti leírásnak megfeleltethető-e. Korábban a Kormányhivatal közreadott egy VT szám-kettős felhasználású termék megfeleltetési táblázatot, de a link sajnos nem elérhető. Amennyiben az adott VT szám nem tartozik a Rendeletek hatálya alá, a Kormányhivatal akkor is bekérhet egy nyilatkozatot az exportőrtől arra vonatkozóan, hogy büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon arról, a termék nem szerepel a Rendeletek mellékletében – ezzel mintegy áttelepítve a felelősséget az exportőrre.
Szolgáltatásnyújtás korlátozása
Az EU a 833/2014/EU számú rendelettel korlátozta továbbá a szolgáltatások nyújtását is. Ide tartoznak a könyvelési vagy adótanácsadói szolgáltatások, az üzletviteli és vezetési tanácsadási vagy PR-szolgáltatások, az építészeti és mérnöki, jogi tanácsadási és informatikai tanácsadási szolgáltatások, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások, műszaki vizsgálati és elemzési szolgáltatások, valamint reklámozási szolgáltatások. Ha bizonytalanság merül fel abban a kérdésben, hogy a szolgáltatás szankcionált-e, akkor tanácsos áttanulmányozni a 184/2005/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet II. mellékletét. Az építészeti és mérnöki szolgáltatások meghatározása az Egyesült Nemzetek Statisztikai Bizottsága által meghatározott központi termékosztályozással (Statistical Papers, M. sorozat, 77. sz., CPC prov., 1991.) történik.
A szolgáltatásokat tilos Oroszország kormánya vagy oroszországi székhelyű jogi személyek, szervezetek vagy szervek számára nyújtani. Nem tilos viszont szolgáltatást nyújtani nem orosz, azaz nem Oroszországban letelepedett jogalanyoknak, még akkor sem, ha Oroszországban letelepedett jogalanyok leányvállalatai.
A 833/2014/EU rendelet szövege a szolgáltatások nyújtását közvetlenül, illetve közvetve is tiltja. Mit jelent ez?
A „közvetve” kifejezés például azt jelenti, hogy egy uniós könyvvizsgáló cég nem nyújthat szolgáltatást olyan uniós vagy más, nem orosz jogalanyoknak, amelyek Oroszországban letelepedett jogalanyok leányvállalatai, feltéve, hogy ezek a szolgáltatások ténylegesen az Oroszországban letelepedett anyavállalat javára szólnak. A Kormányhivatal bizonyos feltételek mellett engedélyezheti a szolgáltatások nyújtását, abban az esetben, ha azok humanitárius, civil, vagy társadalmi tevékenységekhez szükségesek, az Unión belüli kritikus energiaellátáshoz, vagy az atomenergia polgári célú felhasználáshoz kapcsolódnak.
Az engedély iránti kérelmet formai követelmény nélkül lehet benyújtani a hatósághoz. A kérelemben meg kell jelölni a szerződés tárgyát, ha a szerződés több szolgáltatásra is vonatkozik vagy tárgyából nem egyértelmű, hogy mely tiltott szolgáltatás nyújtására irányul, akkor fel kell tüntetni a tiltott szolgáltatás megnevezését, melyre az engedélyt kérik. Közölni kell a szerződés értékét, a teljesítés időtartamát és időpontját, a szerződéses felek és a felettük kontrollt vagy tulajdonjogot gyakorló személy, vagy személyek megnevezését. Azt is meg kell határozni, hogy a kérelmező milyen indokkal kéri a mentesítést és meg kell adni az azt alátámasztó minden okot, tényt és körülményt. A kérelemhez mellékelni szükséges minden olyan dokumentumot, mely igazolja a kérelemben megadott adatokat.
Magyarországon a fent említett EU rendeletek mindegyike közvetlenül alkalmazandó, azt mindenki köteles betartani. Ezen kívül Magyarország helyi szinten is szabályozta a kettős felhasználású termékek kivitelét, a 13/2011. (II.22.) Kormányrendelettel. A Kormányhivatal százezer forinttól ötmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a nemzetközi szankcióban elrendelt korlátozásból eredő kötelezettségét megszegi. Ezen túl az Európai Bizottság 2022. januárjában létrehozott egy online bejelentő felületet, ahol bárki anonim módon jelezheti az EU szankciós rendelkezéseinek esetleges megsértését.