A Kúria friss eseti döntése fontos üzenetet fogalmaz meg az adózók számára: ha a számlaadás nem történik meg a jogszabályban meghatározott határidőig, akkor az utólagos számlakiállítás nem késedelemként értékelendő, hanem mulasztásként, azaz a késedelem alóli kimentés lehetősége sem áll fenn az adózók számára. Az alábbiakban röviden bemutatjuk az ügy hátterét és a döntés jelentőségét.
Az alapügy rövid ismertetése
Az ügy felperese egy olyan weboldalt üzemeltetett, amelyen keresztül a vásárlók bolti termékeket rendelhettek házhozszállítással. A vevőnek lehetősége volt arra, hogy a megrendelését követően egy „személyes bevásárló” vásárolta meg az általa kiválasztott árut az üzletben, majd kiszállította a fogyasztónak.
Az adóhatóság próbavásárlást végzett. A revizorok a rendelés során bankkártyával előre kifizették az árut és a kiszállítás díját, a kiszállításkor azonban csak a termékek vásárlásáról szóló nyugtát kaptak, a kiszállítási szolgáltatásról szóló elektronikus számla pedig nem érkezett meg a teljesítéskor, hanem csak öt nappal később.
Az adóhatóság ezért mulasztási bírságot szabott ki az Áfa tv. 163. § (1) bekezdés a) pontjának és a 163. § (2) bekezdés b) pontjának megsértésére alapozva a nyugta-/számlakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt. Az adóhatóság indoklása szerint az adózó a számla-, illetve nyugtakibocsátási kötelezettségének legkésőbb a teljesítésig köteles lett volna eleget tenni. Az adózó emellet a KIVA adóalanyiságát is elvesztette, amelyet aránytalan szankciónak érzett, így bírósághoz fordult.
Az adózó védekezése
A vállalkozás azzal védekezett, hogy a számlát végül kiállította és elküldte, az Áfa törvény 163. § (2) bekezdés c) pontja szerinti „észszerű határidőn” (8 napon) belül teljesített, jogsértést nem követett el, de ellenkező megítélés esetén is legfeljebb a bizonylatkiállítási kötelezettség teljesítésének késedelme állapítható meg vele szemben, mert az általános bírságszabály, az Art. 220. §-a alkalmazandó, amely esetben a késedelem kimentése is lehetséges.
A jogerős ítélet megállapítása
A jogerős ítéletet hozó bíróság szerint a számlaadás nem maradt el véglegesen, csak késedelmes volt, és az adóhatóság nem tárta fel az adózó javára szolgáló körülményeket, így nem vizsgálta, hogy téves jogszabályértelmezés okán járt el késedelmesen az adózó és tekintette úgy a saját esetét, hogy arra az Áfa törvény 163. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazandó, így az elsőfokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasította.
A Kúria döntése: nincs késedelmes számlaadás
A Kúria felülvizsgálat során kimondta: ha a számlát nem bocsátják ki az Áfa törvény szerinti határidőig, a mulasztás megállapítható, utólagos számlaküldéssel ez nem „javítható” késedelemmé. A mulasztást nem teszi meg nem történtté az a körülmény, hogy ha az adózó a nyugta-, számlakibocsátási kötelezettség határidejét illetően téved, helytelen jogértelmezéssel a rá irányadótól eltérő, későbbi határidőt tart szem előtt a számlakibocsátási kötelezettség teljesítését illetően, és ezért egy későbbi időpontban gondoskodik a számlakibocsátásról.
A perbeli esetben a mulasztás bekövetkezése és szankcionálhatósága tekintetében nem voltak relevánsak azok a körülmények, amelyeknek az eljáró bíróság tévesen jelentőséget tulajdonított. Nem volt jelentősége tehát annak, hogy adózó egy későbbi időpontban megküldte a szolgáltatásról az elektronikus számlát, és hogy erre esetlegesen azért így került sor, mert téves jogértelmezés okán az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt határidőt vette irányadónak.
A Kúria rámutatott arra, hogy az Art. 220. § szakasza, azon belül is a késedelem kimentése [Art. 220. § (3) bekezdés] csak akkor alkalmazhatóak, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. Ehhez az általános bírságszabályhoz képest speciális rendelkezés az Art. 228. §-a, amely a késedelmes teljesítés esetét a nyugta-/számlakibocsátás körében nem szabályozza, tehát a 228. § (1) bekezdés a) pontja értelmében az adóhatóság az adózót mulasztási bírsággal sújthatja, ha nyugta-/számlakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, így az Art. 220.§ szakasza ilyenkor nem alkalmazható, ezáltal a késedelem kimentése sem lehetséges. Mindezek alapján a Kúria a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a korábban eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.