2024. október 24-én az Európai Unió Bírósága fontos ítéletet hozott, amely jelentős hatással lehet az EU-n kívülről származó műalkotások, designer termékek szerzői jogi védelmére.
Az ügy egy svájci bútorgyártó cég, a Vitra, és a holland-belga Kwantum áruházlánc között zajlott, akik között jogvita alakult ki egy dizájntermék jogtalan másolásáról. A Vitra állítása szerint a Kwantum egy olyan széket – a “Paris Chair”-t – árusít, amely másolja a Vitra „Dining Sidechair Wood” nevű, Charles és Ray Eames által tervezett székét, és ezzel megsérti a Vitra szerzői jogait.
A döntés megértéséhez fontos felidézni, hogy az EU célja, hogy harmonizálja a szerzői jogi szabályozást a tagállamok között, biztosítva, hogy minden műalkotás azonos védelemben részesüljön, függetlenül attól, hogy a mű hol készült vagy az alkotó honnan származik. Ez nemcsak az EU-n belüli alkotásokat, hanem az EU-n kívüli műveket is érinti, amennyiben azokat az uniós piacokon értékesítik.
A Berni Egyezmény – amely a szerzői jogok nemzetközi szabályozásának alapja – lehetőséget ad arra, hogy az egyezmény tagállamai eltérő módon kezeljék az olyan alkalmazott művészeti alkotásokat, amelyek olyan országokból származnak, ahol ezek a művek nem élveznek teljes körű szerzői jogi védelmet. Az EU Bírósága azonban most kimondta, hogy az EU tagállamai nem alkalmazhatják ezt a záradékot az uniós jog hatálya alá tartozó esetekben.
Az EU Bírósága megállapította, hogy a Berni Egyezmény fenti szabálya nem alkalmazható az EU-ban, ha az uniós jog eltérően rendelkezik. Az uniós irányelvek célja a szerzői jogok egységesítése az EU-n belül, ezért az eltérő tagállami szabályozás aláásná ezt az egységességet.
Az EUB továbbá arra is rámutatott, hogy az EU Alapjogi Kartája a szerzői jogokat is védi. Ennek megfelelően bármilyen korlátozásnak világos jogszabályi alapokon kell nyugodnia, és csak az EU jogalkotója dönthet arról, hogy az EU területén milyen esetekben lehet eltérni a szerzői jogi védelemtől.
Ez az ítélet jelentős változásokat hozhat, különösen azoknak a vállalkozásoknak, amelyek dizájntermékekkel, alkalmazott művészeti tárgyakkal vagy egyedi bútorokkal foglalkoznak. Például, ha egy EU-n kívüli országban készült műalkotást szeretne forgalmazni az EU-ban, biztos lehet abban, hogy az uniós szerzői jogi védelem ugyanúgy megilleti, mint egy EU-n belüli terméket.
Az EU Bíróságának döntése világosan mutatja, hogy minden művészeti termék, amely megfelel az EU szerzői jogi szabályozásának, ugyanazt a védelmet élvezi – függetlenül a származási országtól vagy az alkotó nemzetiségétől. Ha Ön műalkotások vagy dizájntermékek forgalmazásával foglalkozik, érdemes ügyvédi segítséget kérni annak biztosítására, hogy minden terméke megfeleljen az új uniós szerzői jogi követelményeknek. Az új szabályozás betartása nemcsak jogi biztonságot nyújt, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy vállalkozása tiszteletben tartsa a nemzetközi alkotók jogait, és elkerülje a potenciális jogvitákat.