A bírósági gyakorlat több határozatban adott eligazítást abban a kérdésben, hogy jogos-e az ellenszolgáltatás követelés, ha a számla nem került kiállításra.
A számviteli törvény kétségkívül számlaadási kötelezettséget ír elő azzal, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.
Kérdés, hogy ennek elmaradása érinti-e a követelés esedékessé válásának időpontját?
A válasz egyértelműen nem, azaz a pénzkövetelések esetében a jogosult soha nem a számlázással, mindig a termék átadásával, a szolgáltatás teljesítésével tesz eleget kötelezettségének, és azzal már megnyílik igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére.
A Számviteli tv. előírásai megsértésének közigazgatási típusú jogkövetkezményei vannak ugyanis, azonban a számlázási kötelezettség elmulasztása a polgári jogi jogviszonyban a szolgáltatás esedékessé válását nem érinti.
Ennek analógiájára egy felszámolási eljárásban való igényérvényesítésnek sem lehetett akadálya, hogy a jogosult nem állított ki számlát. Amennyiben a hitelező követelése vételár jogcímén az adóssal szemben fennáll, akkor a felszámoló köteles a hitelező által bejelentett követelés nyilvántartásba vételére és besorolására számla hiányában is. A követelés fennállása tekintetében ezen bírósági határozat alapjául szolgáló tényállásban elfogadható volt az adós közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozata.
Más kérdés természetesen, hogy a kamatigényét – számlázási késedelme esetén – ezzel egyidejűleg nem érvényesítheti, mert a Ptk. értelmében a pénztartozás esetén a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve köteles kamatot fizetni, de a számlázási kötelezettség elmulasztása folytán olyan jogosulti késedelem áll be, amely a kötelezett egyidejű késedelmét kizárja, ezért a kamatigény érvényesítésének lehetősége a jogosult részére nem nyílik meg.
Mi van, ha a jogosult mégis érvényesítene kamatot a perben?
Ha a jogosult – az elmulasztott számla adatait tartalmazó – keresetlevelében a teljesítésétől számított késedelmi kamatokat is igényli, a bíróság csak a keresetindítástól számított késedelmi kamatokat ítélheti meg a felperesnek.