Az osztalékfizetésből nem lehet egy tagot teljesen kizárni még akkor sem, ha az érintett ezzel egyetértene. A tag részére járó összegnek ugyanakkor nem feltétlenül kell a törzsbetét arányához igazodnia.
A Fővárosi Ítélőtábla döntése szerint nem semmis a létesítő okiratnak az a rendelkezése, amely alapján a tag az osztalékból nem a törzsbetétje arányában részesedik. Az sem jelent problémát, ha a tagok a taggyűlést jogosítják fel arra, hogy az osztalék fizetéséről szóló határozatában az egyes tagokat megillető osztalékot ne a törzsbetétek arányában határozzák meg. Arra viszont nincs lehetőség, hogy a létesítő okiratban vagy a taggyűlési határozatban valamely tagot teljesen kizárjanak a nyereségből. A hivatkozott peres ügyben, a pert indító tag az osztalékfizetésről döntő taggyűlésen nem vett részt. Ezen a taggyűlésen a jelenlevők pedig úgy határoztak, hogy az osztalékot a tagok között az árbevételhez hozzájáruló tagok között osztják fel. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint ezt követően a jelenlévő tagok közül ketten osztalékra nem tartottak igényt, a 3. jelenlévő tag 1.500.000,- Ft osztalék kifizetésére tett javaslatot a saját részére. A jelen nem lévő tag pert indított a taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránt.
Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy ugyan a taggyűlési határozatok egyértelműen nem rendelkeztek arról, hogy a felperest az osztalék fizetéséből kizárják, de a taggyűlési jegyzőkönyvben foglaltakra is figyelemmel azok tartalmából az következik, hogy csak az árbevételhez hozzájáruló tagok részesülnek osztalékban. A bíróság hozzátette, hogy a társasági szerződés nem sérti a Ptk. 3:88. § (2) bekezdését, mert az osztalékból egyetlen tagot sem zár ki azzal, hogy lehetőséget ad az üzletrészek arányától eltérő osztalék kifizetésére. Az elsőfokú bíróság a támadott taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A társaság azonban fellebbezést nyújtott be és arra hivatkozott, hogy a taggyűlési határozatok a társasági szerződés Ptk.-tól eltérő rendelkezésén alapulnak.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bárósággal egyezően rámutatott arra, hogy a jelen nem lévő tagot az osztalékfizetésből kizáró, keresettel támadott taggyűlési határozatok a Ptk. idézett bekezdésébe ütköznek, mert a tagokat megillető osztalék arányától a tagok a létesítő okiratban eltérhetnek, de a Ptk. 3:88. § (2) bekezdése alapján az olyan eltérés, amely valamely tagot a nyereségből kizár, semmis. Összegezve megállapítható, hogy nem semmis a létesítő okirat azon rendelkezése, amely alapján a tag az osztalékból nem törzsbetét, hanem kisebb vagy nagyobb arányban részesedik. Ennek következményeként nem semmis a létesítő okiratnak az a rendelkezése sem, amely a taggyűlést jogosítja fel arra, hogy az osztalék fizetéséről szóló határozatában az egyes tagokat megillető osztalékot ne a törzsbetétek arányában határozza meg. Ugyanakkor a korlátolt felelősségű társaság legfőbb döntéshozó szerve, a taggyűlés nem hozhat valamely tagot a nyereségből teljesen kizáró társasági határozatot, mert a Ptk. 3:88. § (2) bekezdése alapján a nyereség mindegyik tagot megilleti. Így nem csak a létesítőokiratban, hanem a taggyűlési határozatban sem lehet érvényesen valamely tagot a nyereségből teljesen kizárni, még akkor sem, ha a kizárással érintett tag ezzel egyetértene.