A Kúria arra a kérdésre kereste a választ egy idén meghozott határozatában, hogy a közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátása iránti kérelem vajon megszakítja-e a követelés elévülését.
A tényállás szerinti perben a jogosult a végrehajtási záradék kibocsátása iráni kérelmét nem vitásan az általános 5 éves elévülési időn belül nyújtotta, amely alapján a közjegyző a végrehajtást elrendelte. Az elrendelésre azonban az 5 éven túl került sor.
Az volt a kérdés, hogy az alperesnek ezen kérelme végrehajtási cselekménynek minősül-e, ami a végrehajtási jog elévülését megszakítja.
A végrehajtási jog a végrehajtandó követelés tényleges teljesítésének hatósági úton történő kikényszerítéséhez való jogosultság. Ettől különböző fogalom a végrehajtási eljárás, amely a végrehajtás elrendeléséhez és foganatosításához kapcsolódó nemperes eljárás.
A végrehajtási törvényben szabályozott végrehajtási jog elévülésének legfontosabb következménye, hogy a jogosult az egyébként végrehajtható követelésének bírósági végrehajtását nem veheti igénybe, a már elrendelt bírósági végrehajtást pedig meg kell szüntetni.
Főszabály, hogy a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nemcsak esedékessé, hanem egyúttal végrehajthatóvá is válnak.
A végrehajtási jog elévülését – miután megindult a végrehajtás- csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A Kúria vonatkozó joggyakorlata egységes abban, hogy a legelső végrehajtási cselekménynek a végrehajtási eljárás kezdeményezése minősül, a végrehajtási eljárás megindulását követően pedig a végrehajtás folytatását előmozdító intézkedés vagy egyéb cselekmény minősülhet csak annak (Pfv.I.21.637/2016., megjelent BH2017.183.).
Ennek megfelelően a Kúria kimondta, hogy a jogosult végrehajtási záradék kiállítása iránti kérelme végrehajtási cselekménynek minősül, ami a végrehajtási jog elévülését megszakította.