Manapság az információ mellett a másik legfontosabb erőforrás egy vállalkozás életében a munkavállalók és vezetők elkötelezettsége. Pozíciótól és vállalkozástól függően más-más ösztönzők motiválhatják hosszú távon a munkavállalókat, van mikor elégséges a versenyképes jövedelem, vagy éppen a rugalmas munkarend, vagy a work-life balance kiemelt támogatása, de egyre gyakrabban fordul elő, hogy az elkötelezettség és motiváció hosszú távú fenntartásához elengedhetetlen a munkavállalók és vezetők bizonyos körének a tulajdonlásba történő bevonása.
Az induló, start-up vállalkozások esetében ez különösen igaz, hiszen hiába a jó üzleti ötlet, a megfelelő finanszírozási háttér és piaci lehetőség, ha hiányzik az elkötelezett munkaerő, aki biztosítja a cég növekedési pályára állítását és fenntarthatóságát.
Ezt a tendenciát ismerte fel a jogalkotó is, mikor kedvezőbb adózási körülményeket teremtett azon induló vállalkozások munkavállalói és vezető tisztségviselői számára, akik részesedést vagy részesedési opciót szereznek egy induló vállalkozásban.
Eddig, amennyiben egy munkavállaló vagy vezető tisztségviselő részesedéshez jutott, a megszerzett tulajdonrész piaci értékét munkaviszonyból származó jövedelemként le kellett adóznia, opciós részesedésszerzés esetén pedig az opció lehívásakor kellett meghatározni a megszerzett részesedés piaci értékét, ami meglehetősen komoly adóterhet is eredményezhetett, hiszen pont az induló vállalkozások sajátja, hogy először dinamikus cégérték-növekedési fázison mennek keresztül, tehát az opció lehívásának időpontjában, a szerzési értékhez képest óriási differencia és ennek eredményeképpen nagyon magas adóalap keletkezett a legtöbb esetben.
A januárban hatályba lépő módosításnak köszönhetően azonban a jövőben az induló vállalkozások munkavállalói és vezető tisztségviselői adómentesen szerezhetnek részesedést az adott vállalkozásban és adómentes lesz az olyan vételi jog (opció) gyakorlásán keresztül megvalósuló részesedésszerzés is, mikor a munkavállaló vagy a vezető tisztségviselő akkor kapott vételi jogot, amikor a vállalkozás megfelelt az induló vállalkozás fogalmának.
Mely vállalkozások felelnek meg a törvény szerinti induló vállalkozás fogalmának?
A jogszabály értelmében induló vállalkozásnak azok a legfeljebb 5 éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozások (azaz max. 50 főt foglalkoztatnak és éves nettó árbevételük vagy mérlegfőösszegük max. 10 millió EUR), amelyek még nem osztottak nyereséget, és nem egyesülés vagy szétválás útján jöttek létre.
Az adómentesség feltétele továbbá, hogy a munkavállaló vagy a vezető tisztségviselő a részesedés megszerzését követően legalább 3 évig a vállalkozás tulajdonosa maradjon. Opciós részesedésszerzés esetén az opció megnyílása és az ebből szerzett részesedés értékesítése között kell legalább három évnek eltelnie. Ha az opció lehívásának a joga időben megnyílik, úgy a szabályozás adóhatékony megoldást biztosít arra a klasszikus esetre is, amikor a munkavállaló közvetlenül az exit előtt hívja le az opcióját.
Mikor és mennyi adót kell fizetni?
A munkavállalónak/vezető tisztségviselőnek akkor keletkezik adófizetési kötelezettsége, mikor a részesedését eladja. Értékesítéskor a jövedelem, azaz az adó alapja a vételár részesedés megszerzésére fordított értékkel csökkentett összege, mely tőkejövedelemként adózik, amely lényegesen kedvezőbb, mint a munkabér jellegű jövedelem adózása.
Január 1-jétől tehát, az induló vállalkozások fogalmának megfelelő vállalkozások számára, egy újabb adó- és költséghatékony munkavállalói ösztönző eszköz válik elérhetővé, az eddig már sok esetben sikeresen alkalmazott munkavállalói résztulajdonosi és egyéb részesedés- és részesedési opció juttatási programokon túl.
A megfelelő, testreszabott, leghatékonyabb ösztönző program kialakítása azonban minden esetben alapos tervezést és körültekintő megvalósítást igényel, ebben továbbra is személyre szabott komplex jogi-, adó- és üzleti tanácsadással állunk rendelkezésükre, keressenek bennünket bizalommal!