Eddig csak a fogyasztók számíthattak védelemre, ha hibás terméket kaptak – mostantól a kisvállalkozások is! A friss jogszabály-módosítás kiegyenlíti a piaci erőviszonyokat, és végre a KKV-k is ugyanúgy kérhetnek kijavítást, árleszállítást vagy elállhatnak a szerződéstől, mint egy magánvásárló.
A 2025. augusztus 22-én hatályba lépett 2025. évi LXVII. törvény jelentős változást hozott a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hibás teljesítésre vonatkozó szabályaiban. A módosítás lényege, hogy a hibás teljesítésből eredő jogok és védelem immár nemcsak a természetes személy fogyasztókat, hanem a mikro-, kis- és középvállalkozásokat (KKV-kat) is megilletik – amennyiben a szerződéskötés során nem üzleti tevékenységük körében jártak el.
A módosítás tehát azt jelenti, hogy egy KKV, amely a saját irodájába vásárol irodabútort vagy számítógépet, ugyanolyan jogvédelmet élvez, mint egy természetes személy fogyasztó – ha a vásárlás nem a termékek továbbértékesítésére vagy üzleti tevékenységére irányult.
Mi volt a jogalkotói cél?
A jogszabály indokolása az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdésére épít, amely kimondja:
„Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.”
A módosítás célja tehát, hogy a kisebb vállalkozások is hasonló védelmet kapjanak, mint a természetes személy fogyasztók. A piaci gyakorlat ugyanis azt mutatta, hogy a kis cégek gyakran hátrányos helyzetben voltak a nagyvállalatokkal szemben, különösen akkor, ha hibás terméket vagy szolgáltatást kaptak, de nem tudták érvényesíteni igényeiket a fogyasztóvédelmi szabályok hiánya miatt.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
A hibás teljesítésre vonatkozó Ptk.-szabályok alkalmazásával a KKV-k is élhetnek:
- kijavításhoz vagy kicseréléshez való jogukkal,
- árleszállítás vagy elállás iránti igényükkel,
- és kártérítési követelést is érvényesíthetnek a szerződésszegés miatt.
Fontos, hogy ezek a jogok nem automatikusan járnak minden ügyletre, hanem csak akkor, ha a vállalkozás a szakmai tevékenységén kívül járt el. Például egy étterem, amely vendéglátóipari berendezést vásárol, továbbra sem minősülhet „fogyasztónak”, hiszen ez üzleti tevékenysége körébe tartozik.
Miért jelentős ez a változás?
A jogszabály-módosítás kiegyenlíti a szerződéses erőviszonyokat, és növeli a jogbiztonságot a piacon. A kisebb cégek immár nagyobb védelmet kapnak az aránytalan feltételeket alkalmazó nagyvállalatokkal szemben, és várhatóan kevesebb lesz a jogviták száma is.