A Kúria egy 2025-ös határozatában ismét megerősítette, hogy eltérő szabályok alkalmazandóak a felszámolási eljárásban történő beszámításra attól függően, hogy a követelés engedményezéssel került-e megszerzésre vagy az eredeti hitelező kívánja az adóssal szemben fennálló tartozását ilyen formában kiegyenlíteni.

A beszámítás kapcsán alkalmazandó főszabály, hogy a felszámolási eljárásban csak olyan hitelezői követelés tekintetében lehet beszámítási jogot gyakorolni, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett, és amelynek tekintetében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezését követően nem került sor engedményezésre.

Ez tehát azt jelenti, hogy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt engedményezéssel megszerzett követelés beszámítható, amelyet azonban a kérelem benyújtása után engedményeztek, azt a jogutód már nem számíthatja be.

A Csődtörvény ezen szabálya a felszámolás megindulása utáni jogosultváltozással történő beszámítást a kielégítési sorrend kikerülésének, kijátszásának megakadályozása miatt tiltja.

A konkrét jogesetben az a kérdés merült fel, hogy élhet-e az a hitelező a beszámítási joggal, aki a követelést az adós felszámolását megelőző csődeljárás alatt szerezte meg?

A perben az adóssal szembeni tartozását beszámítani kérő hitelező azzal érvelt, hogy a követelések megszerzésének időpontjában a felszámolási kérelem még nem volt benyújtva.

A Kúria korábban már több határozatában értelmezte a csődeljárás, mint a felszámolást közvetlenül megelőző fizetésképtelenségi eljárás, és eredménytelensége miatt a csődeljárást nyomban követő felszámolási eljárás viszonyát.

A Kúria a jogszabály célját kutató értelmezésével kimondta, hogy a csődeljárás a felszámolás elkerülését célzó eljárás; sikertelensége esetén automatikusan, a felek akaratától függetlenül indul a felszámolás.

Ennek megfelelően és az előzőek tekintetében egységesnek kell tekinteni a csődeljárást a felszámolási eljárással, így a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásának a határidők kapcsán ugyanaz a jogkövetkezménye, mint a felszámolási kérelem benyújtásának.

A konkrét jogesetben tehát a hitelező az adós cégtől vásárolt vagyontárgyak vételárát kívánta volna a csődeljárás kezdeményezését követően engedményezéssel megszerzett követelések beszámításával kiegyenlíteni, amellyel kapcsolatban a Kúria kimondta, hogy a beszámítás nem szüntette meg a hitelező adóssal szemben fennálló fizetési kötelezettségét, azaz beszámítást nem eszközölhetett volna.

Amennyiben Ön vagy bármely partnercége felszámolási- és vagy csődeljárással érintett és nehezen tud eligazodni az eljárásokhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek tekintetében, úgy irodánk csőd-, és felszámolási eljárásra szakosodott kollégái felkészülten állnak rendelkezésére!