A tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat összekapcsoló rendszer (Beneficial Ownership Registers Interconnection System vagy röviden BORIS) olyan eszköz, amely összekapcsolja a társaságok és más jogi személyek, bizalmi vagyonkezelési konstrukciók és egyéb jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkat tartalmazó nemzeti központi nyilvántartásokat. Nem ritka, hogy egy cég esetében több tényleges tulajdonosi nyilvántartás nyilvántartásból is szükség van adatokra. Az unió célja az volt, hogy a hasonló elvek mentén kialakított regiszterek összekapcsolásával létrehozzanak egy közös nyilvántartást.
A „Tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk keresése” szolgáltatás segítségével tájékozódhat Európai Unió tagállamai, továbbá Izland, Liechtenstein vagy Norvégia nemzeti nyilvántartásaiba bejegyzett társaságok, jogi entitások, bizalmi vagyonkezelési konstrukciók vagy jogi konstrukciók tényleges tulajdonosairól a BORIS rendszeren keresztül. Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, mint nyilvántartó szerv az Európai Uniós irányelvnek megfelelően biztosítja az Európai Unió más tagállamaiban működő tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatokhoz hozzáféréssel rendelkező adatigénylők számára az adatszolgáltatást.
Hogyan érhető el a BORIS?
A BORIS az európai igazságügyi portálon az egyes országok tényleges tulajdonosi nyilvántartásairól keresztül érhető el, jelenleg még teszt-üzemmódban működik.
A szolgáltatás használata
A fenti, az egyes országok tényleges tulajdonosi nyilvántartásairól címre kattintva, a rendszerben részt vevő országok listája és nemzeti zászlójuk jelenik mag, amelyekre rákattintva a kívánt ország cégnyilvántartásáról található meg minden információ valamint annak elérhetősége a megfelelő link megadásával. Néhány országban maga a cégnyilvántartásban szerepelnek a tényleges tulajdonosi információkat, míg más országokban, mint például Magyarországon is, egy külön önálló regisztert hoztak létre, a „Tényleges tulajdonosi nyilvántartás, központi bankszámla-nyilvántartás és széfnyilvántartás”, amely adatbázisok nyilvántartó szerve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Az Európai Uniós irányelv szerint mindenki részére hozzáférhetővé kell tenni a cégek tényleges tulajdonosainak olyan alapvető adatait, mint a név, születési év és hónap, tartózkodási ország, állampolgárság, és a cégben fennálló érdekeltség jellege és mértéke, ez azonban nem valósult meg minden tagállamban. Így bizonyos információk nyilvános hozzáférhetősége az adott nemzeti joggal összhangban korlátozott, azok csak regisztráció útján megismerhetőek. Magyarországon például a NAV által vezettet nyilvántartásokba csak a hatóságok, felügyelet ellátó szervek, ügyészségek, és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról 2017. évi LIII. törvény szerinti szolgáltatók (pénzügyi szolgáltató, hitelintézetek, közjegyző, ügyvéd, könyvvizsgáló, bizalmi vagyonkezelő, stb.) tekinthetnek be, díjfizetés ellenében azonban a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatok egy szűkebb körét rajtuk kívül harmadik személyek is megismerhetik.
Az európai igazságügyi portálon ez az információ is megtálalható, hogy mely tagállamokban és milyen mértékben díjköteles az adatkérés.