A Kúria egy nem rég megjelent jogesetben hangsúlyozta, hogy a nem a Ptk. által meghatározott alakban tett jognyilatkozat a szerződés érvénytelenségéhez vezethet.
A fent említett jogesetben egy külföldi, a magyar nyelvet nem beszélő állampolgár („alperes”) több más szerződés között egy bizományosi keretszerződést is kötött egy bankkal határidős deviza és állampapír ügyletekre. Miután 2015-ben a Svájci Nemzeti Bank bejelentette, hogy felhagy a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbének rögzítésével, egyúttal az irányadó kamatrátát is csökkentette, melynek következtében az EUR/CHF piacon előállt ármozgással az alperes számláján veszteség jelentkezett, a pozíció fedezetlenné vált. A bank eredménytelenül szólította fel az alperest a tartozása megfizetésére, végül peres úton próbálta az igényét érvényesíteni.
A bíróságok elsőként a bizományi szerződés létrejöttét vizsgálták. Irányadó volt a Ptk. azon rendelkezése, amely szerint az olyan személy esetén, aki nem érti azt a nyelvet, amelyen az írásbeli nyilatkozatát tartalmazó okirat készült, az írásbeli jognyilatkozat érvényességének további feltétele, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy (közokirat esetén) a nyilatkozó félnek megmagyarázta.
A bizományi szerződés esetében erre utaló tartalom nem volt. Az alperes nem ismerte a magyar nyelvet, ezért írásbeli jognyilatkozata csak abban az esetben lenne érvényes, ha az okiratból kitűnne, hogy annak tartalmát valamelyik tanú az alperesnek megmagyarázta. Ebből következően az első és másodfokú bíróság megállapította, hogy az alperes jognyilatkozatának hiányában önmagában a felperes jognyilatkozata nem hozta létre a felek szerződését. Az alperes érvényes jognyilatkozatának hiányában tehát nem a szerződés érvénytelenségét, hanem a létre nem jöttét állapították meg a bíróságok. Ebből következően a bank a bizományosi szerződésből eredő igényét annak létrejötte hiányában nem érvényesíthette.
A Kúria azonban rámutatott arra, hogy a kötelező alakiság a teljes szerződéssel szemben jelentkező elvárás. A szerződés jogi természetének megfelelően az elvárt külön alaki követelménynek ez esetben is a másik fél nyilatkozatára kiterjedően teljesülnie kell, így a nevesített alaki feltételek megsértésének következménye a szerződés érvénytelensége.
De akár létre nem jött szerződés vagy érvénytelen szerződés, a fenti jogeset jól mutatja, hogy amennyiben egy magyar nyelvet nem beszélő magánszeméllyel szerződést kötünk, legyen az például egy lakásbérleti vagy bármilyen adás-vételi szerződés, mennyire fontos a Ptk. által megkívánt alakiságra figyelni, azaz, hogy magából az okiratból kitűnjön, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy adott esetben az ügyvéd vagy közokirat esetén a közjegyző a külföldi nyilatkozó félnek megmagyarázta. Ellenkező esetben érvénytelen a szerződés és érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet.