Összefoglalók

A hírekben manapság sokat hallunk róluk. A Holdvilág arra volt kíváncsi, hogy milyen emberek és hogyan dolgoznak nap mint nap és mit tapasztalnak távoli országokban. Rétalji Igor műsorvezető Pavelcze László igazgatóval és Molnár Jánossal, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 szolgálatának munkatársaival beszélgetett.

A Magyar Baptista Szeretetszolgálat Rescue 24 szolgálatának létszáma 50 főállású mentőszakember és 400 önkéntes. Ha a világban katasztrófa történik, akkor összeül a Szeretetszolgálat válságstábja és itt születik döntés a segítség felajánlásáról. Tudni kell azonban, hogy a Magyar Baptista Szeretetszolgálat nem csak ezzel foglalkozik egyedül: hajléktalanokat, drogosokat lát el, nemzetközi segélyezésben vesz részt.

A rendőrség úton van a pártálami szervezettől a demokratikus rendőrség felé és ma már egyre inkább jellemzőbb a modern, a szolgálatot szem előtt tartó magatartás. A társadalmi megítélés ennek megfelelően többféle, de a kommunikációnak kulcsszerepe van aban, hogy az emberek bízzanak a rendőrségben és támogassák munkáját - véli Juhász István, Gödöllő rendőrkapitánya. A beszélgetésbe telefonon kapcsolódott be Németh Zsolt, a Rendőrtiszti Főiskola tudományos rektorhelyettese.

A rendőri munkának ma szolgáltatónak és polgárbarátnak kell lennie, ehhez a testületben megvan a szellemiség és az erkölcsi alapok. Mindeközben az emberek rendszerint úgy érzik, hogy kiszolgáltatottak, amikor kapcsolatba kerülnek a rendőrséggel. Ezen úgy lehet változtatni, ha a rendőrök a sajátjukként intézik az emberek ügyeit – hangsúlyozta Juhász István. Fontos ugyanis, hogy a kiszolgáltatottság érzése csökkenjen, még akkor is, ha gyanusítotról van szó, a rendőrség nem kezelheti az embereket eleve bűnösként. A képhez az is hozzátartozik, hogy a rendőrök – főleg a nők – sokszor azt érzik, az emberek nem adják meg nekik az egyébként egyszerű állampolgárnak is kijáró tiszteletet.

A magyar közönség által jól ismert film egyik mondatával jellemezte az oknyomozó újságírás hazai állapotát a Holdvilág július 21-ei vendége, Ószabó Attlia. Valóban, a műfaj a biztató kezdetek után még nem indult igazi virágzásnak, sokkal inkább azt láthatjuk, hogy ezen a címen politikai játszmák zajlanak a sajtóban. A műsorban az okokról és a lehetséges kiutakról beszélgetett vendégével Rétalji Igor műsorvezető.

A depresszió korunk népbetegsége – állítják lépten nyomon a reklámok és a hivatalos orvosi források. Tény, valamiért sokkal rosszabb kedvünk van, mint nagyapáinknak, rosszabbul érezzük magunkat és nehezebben találjuk helyünket a világban, mint ők. Valódi megoldás-e mindzekre a problémákra a gyógyszeres kezelés? Van, aki szerint nem, mert az antidepresszánsok szedése mellékhatásként például jelentősen megnöveli az öngyilkossági hajalamot és egyéb károkat is okoz. A Holdvilágban e témakörről beszélgetett Szendi Gábor pszichológussal Rétalji Igor műsorvezető.

Budapest közlekedése lassan-lassan megbénul, a város egyik végéből a másikba kész kálvária. Mi a kiút és mikorra várható a megoldás? A Holdvilág 2005. július 14-ei adása ezekre a kérdésekre próbált választ találni a meghyvott szakértők – Fleischer Tamás, az MTA Világgazdasági Kutató Intézet főmunkatársa és Molnár László, a Főmterv igazgatója – segítségével. A műsorvezető Rétalji Igor volt.

Mit tudunk a magyar titkosszolgálatokról? Nyilván keveset, s ez így van jól. De időnként listák kerülnek nyilvánosságra, indulatokat és múltat felkavarva. A Holdvilágban arra tettünk kísérletet, hogy megismerkedjünk a magyar titkosszolgálatok történetével, vendégül hívva Földi Lászlót, egykori hírszerző ezredest és hírszerzési igazgatót. Az élet azonban úgy hozta, hogy aznap véres dráma zajlott Londonban, elvakult terroristák hat bombát robbantottak, sebesültek és halottak tucatjait hagyva maguk mögött. Nem tehettük meg, hogy ne beszéljünk erről, kiváltképp, hogy vendégünk szakavatott ismerője a terrorizmusnak. A műsorvezető Rétalji Igor volt.

Dr. Kónya Imre: Dr. Kónya ImreAz 1990-ben megalakult Antall-kormány a magyar történelem egyik legnagyobb társadalomátalakító feladatára vállalkozott, miközben fenntartotta az ország működőképességét. Ez olyan– amint Dr.Kónya Imre, a Holdvilág május 26-ai vendége fogalmazott – mintha egy nagybetegen műtéteket végeznek, szinte minden tagját megoperálják, miközben a páciens dolgozni jár. Három tojásból könnyű rántottát csinálni, de a rántottából visszavarázsolni a tojást már komolyabb produkció – foglalta össze a nehézségeket az egykori frakcióvezető.

A tudományra a társadalom rendszerint kétféleképpen tekint: vagy abszolutizálja és minden problémájára megoldást remél tőle, vagy éppen ellenkezőleg, elfordul és érdektelenné válik vele szemben. A közelúltban mindkettőre találunk példát. A hatvanas években az emberek azt gondolták, a tudomány mindent legyőz, majd amikor rájöttek, nem így van, akkor elfordultak tőle. Ma már komoly erőfeszítéseket kell tenni az Európai Unióban, hogy legyen megfelelő utánpótlás a tudományos kutatásban, mert a fiatalokat nem vonzza a tudományos kutatói pálya. A Holdvilág május 19-ei adásában a tudományos élet és a társadalom kapcsolatáról beszélgetett Egyed László tufományos újságíróval Rétalji Igor műsorvezető.

Igazságosság a társadalomban? Erre a felvetésre az emberek többsége szkeptikusan regál és úgy gondolja, jelenlegi viszonyaink között nyoma sincs ennek. Valóban, ma nagyon sok minden nem úgy működik, ahogyan azt elvárnánk. De mit is tekinthetünk társadalmi igazságosságnak? A Holdvilág április 28-ai adásában erről beszélgetett Dr.Örkény Antal szociológussal Rétalji Igor műsorvezető.

A társadalmi igazságosság első megfogalmazása Arisztotelésztől ered, de igazán a polgárosodással bontakozik ki. A modern társadalom azzal az ellentmondással küzd, hogy miként tudja biztosítani tagjainak a szabadságot és az egyenlőséget. Ez utóbbi azt jelenti, hogy mindenki egyformán részese a társadalomnak, a döntésekben azonos befolyással lehetnek. A társadalmi igazságosság igazi kiteljesedése a szociális jogok érvényesülése, a jóléti állam megszületése. A társadalmi igazságosság akkor érvényesül, ha a mérsékelt a hiány a javakhoz való hozzáférésben. A társadalom ugyanis létrehoz javakat, de nem korlátlanul, mérlegelni kell, hogyan történjék elosztásuk, miközben a közjó a lehető legjobban érvényesül. Ezt a folyamatot szolgálja a jóléti állam. A kérdés tehát az, hogy az egyén jóléte miként növelheti a közjót.