Saját...

Csak nézel vagy látsz is,
csak vérzel, vagy fájsz is,
Ha tudod, mi bánt,
Magadnak mondd el valójában ki bánt.

Ha elmész, én elmegyek,
Ha ráérsz tán még leszek,
Ha megjössz én itt leszek,
Kit vársz, mit vársz?

Életünk oly hangtalan,
Sok nap nagyon fáraszt,
De a lényeg ha szemedbe nézek,
megtalálom-e a választ.

Furcsa mi most történik,
Minden megszokottól eltér
Ha a fák nem susognának,
csendes lenne minden tér.

Bp, 2008.

Tenger Reggel
Száll valami...
Süvít...
Hallod?
Látod?
Érted?

Fölötted?
Melletted?
Mögötted?
Előtted?
Veled?

Érezd!
Lásd!
Élvezd!
Éld!
Tudd!

Örülj!
Te éled!
Hallod?
Látod?
Érted?

A nap lemegy
A hold tündököl
Telihold van
Az én bolygóm!

Gondolatok jönnek
Napok mennek
Elfelejtem néha
Mit is akartam ma...

Aztán másnap reggel
Ébredtem a kakassal
Mindenre emlékszem
Minden tavasszal

Vannak olyan emlékek
Mik visszatérnek mindíg
Néha álmomban,
Néha pedig mindíg

Ma már csak mosolygok
Mikor a hold felkel
Boldogabb leszek már
Minden egyes reggel

Nem változom én
Csak gyökeresen
Érzések vezetnek
Néha eltévedek

De tudom már
Mi lesz a fontos
És úgy élek
Ahogy akarod.........

Reggel van, süt hétágra a nap
Belegondolok, vagy miért tűnik oly szépnek ma.
Figyelem, ahogy a Duna szépen lassan folyik,
Tova, mint nagy nyugodt erős gondolat.

Hétfő van, máskor mindíg morcos,
Ma valahogy nem leszek kicsit sem morgós.
Szépnek látom azt is mi máskor randa,
Mosolygok mindenkire, mint egy vadalma.

Már látom a kiutat a gödörből,
Mi több, nincs is már gödör.
Folytatni valamit, mi már nem létezik,
Badarság, lássunk előre, tudom - szép lesz itt.